2016. december 25., vasárnap

Boldog Karácsonyt!


Nagy Ervin könyvei karácsonyi akcióban

A filozófus két önálló kötete 5200 helyett most 4000 forint + postaköltséggel rendelhető meg közvetlenül a kiadótól, az Oikosz Alapítványon keresztül, az oikosz@gmail.com címen. Külön kérésre a szerző által dedikált példányok kérhetőek.
a-liberalizmus-illuzioi
A liberalizmus illúziói (Attraktor Kiadó 2014)
nélkül az erkölcsi viszonyrendszer végtelenül szubjektívvá és relatívvá válik. Ráadásul kipottyannak olyan értékek, mint a kölcsönösség, a szolidaritás, az önzetlenség, az önfeláldozás és az igazságosság. Valójában a humanizmust és az igazságos társadalmat veti az el, aki tagadja a közösség erkölcsi forrását.omladozo-teveszmek2dozó téveszmék (Attraktor Kiadó 2016)

Most 2400 helyett 2000 forint + postaköltségért rendelhető meg
Nagy Ervin filozófus, publicista vitairata a napjainkra szélsőségessé váló liberális áramlatok gondolati/ideológiai/etikai túlzásaival szemben – a hagyományos értékek, az erkölcs és a józan ész védelmében. (libri.hu)
“… a liberálisok az erkölcsöt jellemzően az individuumba zárják és pusztán a szabadság mennyiségi növelésétől várják a boldogabb életet. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy bizonyos közösségek
De lehet-e erkölcsösebb valaki pusztán a szabadság növelése által?”
Omla
Most 2800 helyett 2200 forint + postaköltségért rendelhető meg
Rövid, esszéjellegű filozofikus írások Istenről, emberekről, eszmékről. (libri.hu)
“Igaz, a szabadságra szükség van, mert a szolgaság szükségszerűen rossz de mindebből nem következik az, hogy minden olyan normát le kellene érte rombolni, ami erkölcsi korlátok közé szorítaná. Voltaképp ezen a ponton keresendő a konzervatív és a liberális szabadságfogalom közötti egyik, ha nem a legfontosabb különbség. Mert míg az előbbi úgy véli, hogy a szabadságot minden egyén számára biztosítani kell, de csak addig, míg az nem ütközik az egyes közösségek és hagyományok értékrendszerébe és az igazságosságba; addig a liberális, minden tiszteletet sutba dobva, korlátlanná kívánja tenni az egyén autonómiáját. Így kerül kukába a liberális gondolkodás szerint a nemzet, a család, vagy éppen bármilyen más, emberen túli értékek hitén alapuló közösség is.
Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet… Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még

2016. november 1., kedd

Teremtő emlékezet (részlet)

Az emlék nem törődik az idővel, felüláll rajta. Amint felbukkan, minden érzése, a jó és a rossz, a kellemes és a kellemetlen jelen idejűvé válik. Ugyanakkor az emlékezés a túlélést is jelenti. Mind az emlékezőnek, mind annak a személynek, akit felelevenítünk. Gyertyát gyújtunk, elmerengünk. Reá gondolunk. A múlt pedig, a fellobbanó gyertyalánggal együtt, a szemünk előtt születik újjá. Kissé letisztulva, de a maga valóságában.
Van, hogy ez fájdalmas folyamat. Hisz azokat a szeretteinket látjuk a gyertya lángja mögött, akik már nincsenek jelen a küzdelmes hétköznapjainkban. De olykor örömteli érzés is lehet, hisz az emlékkel együtt – ha csak néhány percig is – újra közöttünk él az a személy, akit egykor szerettünk. Minden tapasztalható tulajdonságával, az arcának vonásaival, testének mozgásával, az illatával és a hangjával.
Mikor a halott szeretteinkre emlékezünk, voltaképp feltámasztjuk őket; hiszen, ha csak egy pillanat töredékére is, de újra eleven valóságában élnek közöttünk. Mert emlékezetünknek teremtő ereje van, csak használnunk kell azt – minél többször. Hittel és reménnyel.
Ilyenkor, Mindenszentek és Halottak napján, minden érző lélek emlékezik, felidéz és újrateremt valakit, vagy valakiket az elmúlt évekből. Mert természetéből fakadóan igényli ezt. Mert így emberi. És kissé önző módon: mert úgy szeretné, ha egyszer majd, mikor ő már nem lesz a hétköznapok cselekvő szereplője, vele is ezt történne. Ha minél tovább és elevenebben élhetne néhány pillanatig a szerettei emlékezetében…
Részlet Nagy Ervin Omladozó Téveszmék című könyvéből (Attraktor Kiadó, 2016)

2016. szeptember 14., szerda

Szegedi fórum a migrációról – Tisza Lajos Közéleti Egyesület rendezvénye

Nagy Ervin filozófus, a PolgárPortál kiadója, szeptember 15-én, csütörtökön 18 órakor a Tisza Lajos Közéleti Egyesület vendégeként Pető Bálinttal, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával beszélget "Magyarság és Európa – az október 2-i kvótanépszavazás előtt" címmel a Délvidék Házban. (Szeged, Közép fasor 1-3.)

A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!

2016. szeptember 6., kedd

Kleanthész - a sztoikus pankrátor


Most, az olimpia után, a paralimpia előtt, egy kevésbé közismert ókori pankrátor-filozófus életét és egyetlen (a világhálón magyarul sehol nem olvasható) fennmaradt versét hoztam ajándékba. A majd száz évet élt tanító profi díjbirkózó volt, aki, ha éppen nem volt olimpia, pénzért verekedett a sportszerű erőszakra vágyó publikum előtt. Az ókori történetíró, illetve a filozófusok életét leíró Diogenész Laertiosz szerint négy drachmával a zsebében, szegényen és éhezve érkezett Athénba, ahol a birkózást befejezve beállt a sztoikus iskola egyik alapítójának, a Kitioni Zénónnak a tanítványai közé. 

A mester halála után a közösség vezetőjévé vált és habár csak egyetlen himnusz maradt meg az utókor számára, a történetíró szerint legalább ötven könyvet írt. 

Kleanthész, a pankráció befejezése után, vallásos buzgalommal, a sztoikus filozófia akkori elvei szerint élt; tanítása szerint az univerzum lényege egy egységes és élő entitás, amit Athénban Zeusznak neveznek. Véleménye szerint az emberi élet célja a boldogság, amely az anyagi világ által keltett vágyakról való lemondással és az egységes, megbonthatatlan szellemi erőben való hittel érhető el.

S hogy miért is fontos mindez számunkra?

Mert Kleanthész mind életével, mind pedig tanításával azt bizonyítja, hogy minden sikerhez hitre van szükség. A birkózáshoz, a sporthoz, minden emberi teljesítményhez. És persze a boldog élethez…


Íme:

Himnusz Zeuszhoz

Mindenség ura, legfőbb úr a haláltalanok közt,
soknevű Zeusz, ki a Természet törvényein őrködsz,
üdvözlégy! A halandók tiszte: köszönteni téged.
Hisz csakis ők származtak tőled, a szó adományát
ők kapták csak, a földön csúszó más faj egyik sem.
Rólad zengek hát, hirdetve hatalmad örökké.

Rád hallgat, mely a Földet körbekeringi, a Kozmosz,
úgy, ahogyan kívánod, örömmel tűrve parancsod,
olyan erős fegyver van győzhetlen kezeidben,
kétágú, tüzetontó és örökéletű villám,
melynek ütésétől az egész Természet elájult,
s ezzel az Ős Értelmet, mely áthatja a Mindent
egyformán a nagyot s a parányt, érvényre segíted,
s így vagy a Mindenség legfensőbb atyja-királya.

Semmi se történhetne a földön, nélküled, isten,
semmi az égnek mennyei sarkán, tengerek árján,
semmi, csak az, mit a bűnösök esztelenül cselekszenek.
Ámde te még az erőseket is kordába szorítod,
s renddé lesz, ami rendetlen, s széppé, mi nem az volt.
Egy összhangba hozol mindent, jót kötsz a gonoszhoz,
hogy mindennek örökké-egy értelme maradjon,
melytől elmenekül a gonosz, ki csak él a világon,
sok nyomorult, ki a jók kincsét áhítja örökké,
isten szent törvényét meg sose látva, se hallva,
mely, ha betartja s eszével is él, jóvá teszi őt is.
Ész nélkül sodródnak más-más vágyak után mind:
van, ki a rangért hullat kárbavesző verítéket,
van, ki az olcsó üzletek olcsó haszna után fut,
más meg a test édes gyönyörét s a nyugalmat akarja;
ám célhoz sosem érnek s másik irányba sodorva
épp a fonákját kapják annak, amiért igyekeztek.

Ámde te, mindenadó, éjfellegű, fénytlobogó Zeusz,
vedd el az emberiségről rontó ostobaságát,
oszlasd el lelkükről, ó Atya, s add meg a Törvény
ismeretét, mellyel méltányos rendben irányítsz
mindent, hadd tiszteltessünk meg tiszteleteddel
s szüntelenül csak tetteidet dicsérjük - ez illik
földi halandóhoz -, mert legfőbb mind-e világon,
égen s földön, az Ős Törvényt hirdetni örökké".

                                                (Horváth I. Károly fordítása)